"Vörös torony"

„Vörös torony”-

a szigeti lovagtorony történetiségének alapvetései

I. Régészeti kutatások és közzétett eredmények

1959-ben kezdődtek meg Szigetvár régészeti kutatásai Kováts Valéria régész vezetésével. Az ásatások fő célkitűzései között fontos helyet foglalt el a kirohanás helyének kutatása. Ennek során találták meg a jelenlegi vár ÉNY-i bástyájának udvarán a hajdani Belső-várat, vagy ahogyan régen nevezték – az Óvárat. A XIV. századra datált lovagvárról Kováts Valéria kivonatolva az alábbi megállapításokat tette:¹

 „A régészeti megfigyelések során bizonyítást nyert a torony, valamint a négyszögletes lovagvár építési idejének egymáshoz való viszonya. A tornyot építették rá a kis lovagvár északnyugati sarkánál előkerült alapfalakra, tehát ez bizonyítéka annak, hogy a négyszögletű vár korábbi, s a kerek torony egy későbbi építési időszak fennmaradt emléke.

„A keskeny lapos téglákból épített, alig 120 cm széles alapfalakat az ásatás tanúsága szerint nem a fal építésével egyidejűleg, hanem később egy-egy oldalfalhoz két-két támpillér csatlakozásával erősítették meg.”

„A várfal, valamint a torony téglái is bizonyítják a két időszakot: míg a támpilléres vár alapfalait lapos, keskeny, hosszú téglákból készítették, addig a toronyhoz felhasznált téglák más típust mutatnak, kisebbek, vastagabbak, zömökebbek. E kétfajta tégla különböző módon való alkalmazása is bizonyítéka az itt folyó más-más időkre utaló építési módnak. A várfalban a külső falsíknál találtunk ép téglát, s a belső résznél törmelékes, össze-vissza helyezett, egyenlőtlenül felrakott téglák kerültek elő, ellentétben a toronnyal, melynek az alapfalában ép, egymásmellé illeszkedő téglasorokat találtunk,mind a külső falsíknál,mind a torony belső falszakaszánál.”

„A források erről a kisméretű téglavárról nem szólnak. Sziget „első erősségéről” Istvánffy ír először, de ő már nem tud a lovagvárról, csak a toronyról,s ezt Szigeti Ozsvát nevével kapcsolja össze, akiről a XV. sz. elejéről már okleveles adatunk is van. Istvánffy a vár keletkezésére, kialakulására vonatkozó adatokat valószínűleg Szigetváron hallotta. A téglatornyot maga is látta, hallott róla, ismerte eredetét. A vizuális élmény ismeretanyagát nyilván befolyásolta. A lovagvárról már nem beszélt senki, azt lebontották, eltűnt, s a feledés homályába merült.”

„A kis téglavár minden kétséget kizáróan korábban épült, mint torony, ugyanis – mint ezt fen részleteztük, - ez utóbbi épült rá a vár alapfalára. A kis lovagvárat formája, építési módja, valamint a területén folytatott kutatás leletanyaga alapján a XIV. sz. végére helyezzük.”

A tanulmányban Kováts Valéria külön kitér arra, hogy Németh Béla azon állítását sikeresen megcáfolta, miszerint a várudvar közepén lévő, épületekkel beépített domb lehetett a belső-vár helye. Ennek északi oldalát átvágta egy kutatóárokkal, de sem alapfalakat, sem árok maradványait nem találta.

Összegezve a fentieket, a kutatás lovagvárat érintő részleteit, Kováts Valéria szerint, elmondható, hogy a kerek torony építése előtt már volt itt a XIV. század végén egy lovagvár, melyet téglából építettek, és amelynek alapfalaira épült rá a kerek torony.

Gere László 2004-2006 közötti ásatásairól közzétett tanulmányából kiderül, hogy előkerült egy ezidáig nem ismert toronyépület, melyet a belső árokba alapoztak, melynek kora a XV. század első harmadára tehető, továbbá egy híd tartópillére, mely az árok fölött vezetett keresztül.²

     Az utóbbi ásatásból napvilágra kerülő torony jól egyeztethető a kerek torony 1420 körüli építésének idejével, mely közkeletűen Antimus Ozsváthoz köthető. ³ 

II. Rejtélyes lovagvár

     „...A várat azért nevezik Szigetnek – latinul Insula-, mert őseink emlékezete szerint az elmúlt századokban Anthem Ozsvát, akinek ősei, mint mondják Görögországból jöttek Magyarországra, azon a szigeten, amelyet a szomszédos erdőkből és hegyekből eredő, s itt állóvizet és mocsarat alkotó Alma patak hozott létre, egy kör alakú tornyot épített, s ezt Szigetnek nevezte; egy tavat képzett ki, azáltal, hogy a patak medrét kitisztította, kiszélesítette és kimélyítette, s mentében hosszú földsáncot emelt. Utódai több épületet és bástyát is emeltek. Végül Enyingi Török Bálint a helyet úgy megerősítette, hogy még János király is kiállotta.” – írja Istvánffy Miklós. ⁴

 1383-ban Szigeti Ferenc nevében fordul elő először: „de Zygeth”. 1391-ben először említik Sziget birtokát (Zygeth), majd birtokrészek, telkek említése is előfordul. 1449-ben pedig minden látszólagos előzmény nélkül már várról (castrum) és városról (civitas) van szó. ⁵

A régészeti kutatásban a XIV. század végére datált lovagvárral kapcsolatban vannak kérdéses részletek. 1. Várat akárki, csak a maga kezdeményezésére nem építhetett az országban. A XIV. században ez a király engedélyeztetési körébe tartozik.  2. A XIV. századi helyi birtokosoknak okiratos emlékei közül épületek, telkek birtoklásáról esik ugyan szó, de várról és városról először csak 1449-ben esik említés. 3. Eléggé példa nélküli ez a néhány évtized alatti ’de novo’ a semmiből történő felbukkanása a településnek. 4. A XIV. századi birtokosok közül többen a király közvetlen szolgálatában álló vitézek (királyi udvarnokok), de nincsenek abban az anyagi helyzetben, sem birtokaik nem olyan számosak, hogy az Antimusok esetében a XV. század előtt is komplex uradalomról lehetne szó annak központjában megerősített hellyel.⁶ 5. Az sem egy utolsó szempont, hogy egyetlen hivatalosan megjelent régészeti beszámoló sem említi az innen szórványként előkerült Árpád-kori (legkésőbb XIII. századi) leletanyagot.⁷

Az elképzelésünk a régészeti kutatások és azok megjelent eredményei, továbbá az oklevelekből kikövetkeztethető adatok alapján az, hogy a lovagvár, melyről nincs szó az írásos emlékekben, lehetséges hogy, egy olyan korban épült, mely megelőzi a XIV-XV. század fordulóján felemelkedő Antimus család itteni birtoklását.

III. ’Fundus curie’

Egy esetleges előzmény lehetőségét vizsgálva egy 1409-ben datált oklevélből értesülhetünk. A pécsi káptalan előtt Szigeti Antimus fia György mester fia: Ozsvát nevében is – a testvéréről, néhai Lancesről rászállt Szigetben levő házhelyet (fundus curie) tartozékaival együtt átadta 40 frt. Ráfizetéssel Szigeti Damján fia: Ferenc fia: Tamásnak, aki a maga és testvérei:Demeter és Milkós nevében is az ugyanott lévő a telekkel szemben egy másik, épületekkel ellátott telket adott cserébe. ⁸

A birtokcserébe tehát a néhai Lanceus udvarházának (!) helyét (fundus curie) említik. Kérdéses, hogy lehet-e ezt a „fundus curie”-t úgy értelmezni, hogy egy korábbi udvarház helyéről, vagy pedig mint fennálló épületről lehet szó. Másrészről hogy ez az udvarház kapcsolatba hozható-e a valamikori lovagvárral esetleg annak romjaival. Lanceust 1336-1377 között említik az okiratok utódaival kapcsolatban, de róla más közvetlenül nem derül ki. Kikövetkeztethető azonban, hogy a király udvarnoka, vitéze lehetett. ⁹

IV. A király birtoka

A király 1330-at megelőző, környékbeli birtoklásáról van tudomásunk. Ekkor Beke birtokigényét Gonás és Keddhely birtokokra 60 nemes tanú igazolja, melyek a királyi kondicionáriusok földjeinek visszavétele előtt is családja tulajdonát képezték. 1372-ben ez (és egy másik Hobolra vonatkozó 1238-as) oklevél alapján védték meg magukat a király itteni birtokigényével szemben.

Amennyiben 1236 körül történhetett IV. Béla király földvisszavétele, 1330-ig tehát a király birtoklása Gonás és Keddhely esetében bizonyítottnak tekinthető.

1217-ben Basal birtokot a Győr nemzetség egyik tagja, Endus megvásárolta. Az adásvételről szóló oklevél, melyet 1358-ban megerősítenek egy számunkra értékes határjárást is tartalmaz. Basal déli és keleti határában Márton fiai István és Benedek földjei is ott vannak. A minket érdeklő terület Márton fia Benedek földje jól egybevethető a csak XIV. századi oklevelekben előforduló Gonás és Keddhely birtokokkal. Tehát megállapítható, hogy 1330-ban az igazat vallották Beke és esküdttársai e birtokok tulajdonlását illetően.

A XII. században élő Morthunusról azonban az okiratok hallgatnak, csupán utódai nevéből tudunk róla, feltételezhető, hogy a fiai apjuk után örökölték birtokaikat, melyeket ő a királytól kaphatott. Ez a királyi birtokadomány nagy valószínűséggel leszűkíthető a XII-XIII. század fordulójára. A terület ezt megelőzően egy ekkoriban már felbomlóban lévő királyi birtok része.

 Ebből a birtokból hasítja ki 1070 körül Szent László király Medvész népeit a Pécsváradi apátság számára, továbbá a zselici kanászfalvakat a pannonhalmiaknak. A rangos, udvarhoz közeli Győr-nemzetség esetében, több korai birtoklására utaló jelenlétére következtethetünk a környezetben.

Feltételezzük, hogy a XIII. századot megelőzően egy nagyobb és egységesebb királyi birtokot találunk itt. Ennek egyik maradványa lehetett a tatárjárás után (1262) a pannonhalmaiknak adományozott ekkor Somogyvár földjének mondott Alma várföld. ¹⁰

Mivel az 1330-as oklevélben Gonásról és Keddhelyről esik csupán szó és nem Szigetről, így két lehetőséget lehet számításba venni. 1. Sziget nem része a fenti birtokoknak. 2. Gonás alatt értendő, abból később kiszakadó birtokrész (lásd alább a függelékben térképre vetített határjárást). Akármelyik állítás igaz a XIV. század előtt a király jelenléte bizonyítottnak tekinthető.

Az uralkodónak módjában állt itt várat építeni, de ennek valamilyen folytonosságot mutató nyomának lennie kellene. Egy lehetőség azonban itt is adódik. 1242-ben a tatárok pusztítják a vidéket. Pécs pusztulásáról tudunk, Váty és környéke pedig nemcsak a néphagyományban, de a jogfolytonosság megszakadásában is megőrizte a veszedelem emlékezetét.¹¹

A lovagvár ekkor pusztulhatott el, emlékezetével együtt fehér foltot hagyva az okleveles anyagok és birtokok között.    

V. Sziget neve

Személynév formájában 1383-ban találkozunk először Szigeti (de Zygeth) névvel, mint helynév 1391-ből ismeretes. Tegyük fel, hogy lehet valamilyen önálló előzménye a Sziget nevezetnek környékünkön. ¹²

1.Egy 1183-as környékbeli (Alma folyó melletti) birtokkérdést tárgyaló oklevél keltezésében szereplő „Insula” – szigetet jelent. Nem világos, hogy melyik ilyen nevű helyről van szó, esetleg a Duna valamelyik szigete is szóba kerülhet, de nem lehetetlen az sem, hogy a környékbeli birtokügylettel kapcsolatos oklevél esetleg a király itteni birtokán, Szigeten íródott.

2.Ugyanebbe a kérdéskörbe tartozik Szigeti István (Stephanus de Insula) kalocsai érsek, jeruzsálemi pátriárka neve is. Ha Sziget ekkor létezett, akkor e névadás forrása is lehet.

3. Van még egy lehetőség, amely szintén ide erősíthet: Lázár-szigetének lehetséges szigetvári lokalizációja.

VI. Alma - királyi birtok, rekonstrukciós kísérlet

1. Alma várbirtok, 1262.: - 1262-ben IV. Béla király Szigligetért cserébe több birtokot adományoz a Pannonhalmi apátságnak. E birtokok között, az apátság Szent László nevű faluja mellett van az adomány tárgyát képező Alma nevű Somogyvárhoz tartozó várföld („item terram Alma Castri Simigiensis sitam iuxta terri birtok am eiusdem Ecclesie Sancti Martini de villa Sacti Ladislai similiter in eisdem metis et terminis”). ¹³

2. 1183. évi oklevél: - A III. Béla korabeli oklevélben szerepel először az Alma, mint víznév. Az oklevél tárgyát képező Temes föld déli határa pedig „Teustachij Almanu” (talán Euszták Almája) falu mellett húzódik, mely nem képezi az adomány tárgyát. Mivel Temes föld korábban királyi adományként került Szák/Záh nembéli Nagylábú Pál birtokába Géza király idejében, aki magtalanul elhunyt, így az visszaszállt a királyra. ¹⁴

3. Alma – családnévben:- Borsa Iván tanulmánya szerint az Antimus család őseinek legrégebbi megnevezése Almai (de Alma), 1244 és 1323 között fordul elő. Az Almamelléki (de iuxta Alma, de Almamellék), latin alakban először 1313-ban fordul elő. Egy alkalommal 1411-ben előfordul az Almaszigeti (de Almazygeth) névalak. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a birtokról kapja a birtokos a nevet ebben az esetben is. A család első ismert tagjai Borsa szerint a patak két partján birtokosok (Boldogasszony, Gonás, Pata, Somogyfalva, Zsibót). ¹⁵

A vitatott kérdés az, hogy Gonásnak része volt-e Sziget, vagy teljesen külön állt?

1.Ha a mostani hivatalos álláspontot vesszük figyelembe, akkor 1354-től tudunk Gonásról, Szigetről pedig a 1383-ból (nemes nevéből).

2.Ellenkező esetben van egy királyi birtokunk, nevezzük feltételesen Almának. Ez magába foglalja Szigetet, mely kezdetben, vagy igen korán azonos lehet Lázár-szigetével.¹⁶

     Ahogy azt már említettük az Almai – „de Alma” név 1244-től, a Szigeti – „de Zygeth” pedig 1383-tól datálható az írott források alapján. Érdekes véletlennek tűnik, hogy a vizsgált család éppen a tatárjárás után kezdi használni az Almai nevet, amikor az országos birtokviszonyokban jelentős változások álltak be. Továbbá az is érdekes, hogy Nagy Lajos halála (1382) után használatos a Szigeti névalak a fenti formában. Lehet, hogy birtokosai az újonnan birtokukba került földekről nevezték magukat.

VII. Az Anthimuszok görög eredetéről

„… mert őseink emlékezete szerint az elmúlt századokban Anthem Ozsvát, akinek ősei, mint mondják Görögországból jöttek Magyarországra…”- írja Istvánffy, aki leányági leszármazottja a családnak. A görög eredet kérdését sokan vitatták, lehet-e alapja ennek a családi hagyománynak?

A probléma a család elnevezésében rejlik. Az Antimus (Anthimus) név valóban görög eredetet sejtet, érdekes történelmi párhuzamokkal a IV. századtól. A görög eredettel vitába szállók többsége itt Antimusnál meg is áll, hiszen az őseit ismerjük, helyi nemesek voltak.¹⁷ A családfára tekintve azonban feltűnhet egy apró érdekesség. Második nemzedékenként az idegen csengésű nevek megsokasodnak. Ezek a nevek azonban nem kifejezetten görögösek, sokkal inkább dél-Itáliai normann eredetűeknek tűnnek. Normannok szolgáltak a bizánci udvari testőrségben, III. Béla királyunk ottléte alatt, mint cézár, neki is megjárhatott a híres varég gárda védelme. Nem lehetetlen, hogy vele érkezett Magyarországra hazatérésekor Morthunus, Alma nemeseinek őse. Kálmán király esetében is tudunk dél-itáliai normann betelepülésről. Ezeket a válaszokat érdekes módon kikövetkeztethetjük a krónikákból. Kézai a jövevény nemesekről szóló fejezetében többek között a szomszédos Pata XIII. századi birtokosaiként is ismert híres Rátót-nemzetség őseit úgy emlegeti, mint akik Itáliából érkeztek: „Ezek után jönnek be Olivér és Rátold Kálmán király idejében, Apuliából, Casertá-ból veszik eredetüket.” ¹⁸ III. Béláról pedig tudjuk, hogy görög urak kísértetében érkezett haza.¹⁹

 

VIII. Lovagtorony-lovagvár

A régészeti adatok azonban további válaszokat adhatnak. A kezdetben kb. 23x21 m-es némi szabálytalanságot mutató alaprajzú, közel négyzetes épület támpilléres, keskeny falai egy, akár 10 méteres falakkal rendelkező toronyszerű épület képét rajzolják ki. Alaprajzi sajátságai alapján az épület az uralkodói, de még inkább a nyugat-európai lovagi építkezésekhez hasonlítható. Nem hagyhatóak figyelmen kívül a hasonló ’tower’-szerű építmények sem. Ezek a toronypaloták normann mintára terjedtek el Anglia és Franciaország területén. Magyarországi viszonylatban említhető az esztergomi királyi vár XII. század második felére datált, belül osztott szabálytalan alaprajzú tornya, vagy a kőszegi 20x10m-es Óház toronyépítménye. ²⁰

Egy közeli feltáratlan, de a források és a helyszíni nyomok alapján ide közelíthető példa Szentlőrinc johannitákhoz köthető vára. A felszíni terepalakulatokból egy kb. 30x30 m-es  körülárkolt terület rajzolódik ki. Még egy XVI. századi forrás is ezt a várat „Szentlőrinc-tornyának” nevezi. ²¹

A szigeti lovagvárról tudjuk továbbá, hogy négyszögének nyugati és déli szárnya palotaszerű beépítéssel rendelkezett. Erről a palotáról a XVI. századi regestrumokban is szó esik.²²

A rekonstrukciós elképzelést a XV. századi kerektorony visszabontásával és a romok lehetőségeken belüli kiigazításával készítettük. A vörös téglafalak fölé faácsolatú, zsindellyel fedett, födémes védőfolyosót képzeltünk, mely alatt lőrések sora húzódhatott. A XIV. században már ilyenféle erődítmények védelmi szempontból elavultnak számítottak. 

Van még egy részlet, ami figyelmet érdemel: a török építésű bástyákban nagy százalékban találunk másodlagosan beépített kőanyagot. Ez jórészt vörös homokkő, de néhány faragott fehér mészkő is megfigyelhető. A belső várról szóló várleltári leírások esetében pedig kiderül,hogy annak egyik bástyája (északi) kőből épült. Ez a jellegzetes kőanyag ma is megfigyelhető az ÉNY-i nagy bástya belső oldalának aljában. Ha a kőanyag nagyobb részét a törökök hordták is össze a romokból, vagy a környékből, akkor is fennmarad az a kérdés, hogy ki építhette a XVI. századi leírásokban szereplő északi kőbástyát. 

A várépítés szempontjából nem lényegtelen az sem, hogy a lovagvár nem a jelenlegi vár területének, vélhetően az egykori sziget, legkiemelkedőbb részén épült, hanem annak ÉNY-i méterekkel alacsonyabban fekvő részén. Ennek feltételezhető oka a már korábban itt fennálló templomépületben találhat magyarázatra.²³

2013. november.

Lebedy János

 

IX. Függelék:

Basal határjárása 1217/1358

„…A birtok határa a pécsi káptalan oklevele szerint az Alma folyóban (rivus) kezdődik és egy kis völgyön át megy ad Ormam nyugat felé, majd innen észak felé egy úton és elér Szent Jakab földjéhez; innen keletnek megy egy folyóhoz, amelyet Kutusd-nak hívnak, és ezen a patakon nyugatnak halad és völgyön át felmegy egy határjelig, amely közös Bachev birtokkal; a völgyön át keletnek megy egy nagy útig, amelyet a császár útjának (via imperatoris) hívnak és ez keletnek megy egy határjelig, amely közös Szent Márton apátjának Rouazd nevű falujával (villa); majd az úton az Alma hídjához (ad pontem Alma), amelyet nagy hídnak (magnus pons) hívnak és az Alma folyón dél felé a Zoda prédium mellett és lejjebb Márton fia: néhai István földjéhez, innen Vagyus fia: Jakab volt földjéhez, majd innen a kezdő helyhez, ahol Márton fia: néhai Benedek földje van, s most utódaié és itt véget ér.”

Gonás és Keddhely birtokok határjárása1371

„…kiszálltak Beke fiainak a Baranya megyei Sybolth nevű birtokrészére, hogy azt - összehíván szokott módon a szomszédokat és a határosokat - elválasszák Gonas és Vasarosfalua, más néven Kedhel nevű birtokoktól, amelyektől fél mérföldre vagy kevesebbre fekszik. Derék férfiakkal a földet szemrevételezve fél ekényire mérték hat másik nemes részeivel együtt. Ezután Gonas és Kedhel birtokokra mentek, s ezeket - hasonlóképpen a szomszédok és a határosok jelenlétében - ahogy Wayghfeude, Zeyhanhaza, Hobay, Rakadath, Patafeulde, Kocosd és Zenthelsebeth nevű földek között feküdtek, Beke világos útmutatásai alapján 12 ekényire becsülték. Sumugfalua falut ezeknek a birtokoknak határai között Kedhel birtok közvetlen szomszédságában találták. E birtokon egy 40 éven belül épült fakápolnát találtak, s ahogy lelkiismeretes vizsgálattal megtudták, itt azelőtt semmiféle kápolna nem volt. Itt találtak egy egykerekű malmot az Alma folyónál igen száraz helyen, ahol Patafeulde szomszédságába jutottak, ahol Beke fiai tiltakozva azt vallották, hogy a Pata-i nemesektől sok jogtalanságot szenvedtek és ők újabban is földet foglaltak. Majd Hubay birtokhoz értek, amely Patafeulde, Ragadath, Kedhel és Zeyhanhaza, valamint Kerekbodughazun és Palfalua földek között fekszik, és azt - hasonlóképpen a szomszédok jelenlétében - Beke-fiainak nyilvános útmutatása szerint két és fél ekényire becsülték. Hubay birtok földjéből 25 holdat a király részére a nádori ítélet szerint kivetettek és azt a király ügyvédje: Simon mester részére iktatták.”

Bibliográfia:

ÁRPÁD-KORI új okmánytár - Codex Diplomaticus Arpadianus continuatus

BORSA Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban – Az Antimus család, elődei és rokonai

BUZÁS Gergely: Uralkodói paloták a középkorban 3. in: Várak, kastélyok, templomok, 2006 okt., II. évf., 5. szám.

CSÁNKI Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában II. (Bp. 1894.)

ERDEI Ferenc: A szigetvári vár helyreállítása

FELD István: 13. századi nemesi várak toronyépületei, Castrum Bene Hírlevél 2000.

GERE László: A szigetvári vár 2004. és 2006. évi ásatásának főbb eredményei, in: Műemlékvédelem 2007/ 1. 28-30.

GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I., Akadémiai Kiadó, Bp. 1987.

ISTVÁNFFY Miklós: Historia rebus Hungaricis – Magyarország története

KÉZAI Simon: Magyar krónika

KISS Gergely: Középkori századok, in: Szigetvár története, Szigetvár 2006.

KOSZTA László: A pécsi székeskáptalan Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységének kiadatlan oklevelei in: Baranyai Helytörténetírás 1989.

KOVÁTS Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)

LEBEDY János: „Királyi Sziget” – kézirat, 2013., Szent Lázár szigete – kézirat, 2013., Szigetvár keresztény egyházi emlékei a közép- és újkorból – kézirat, 2013. 

LEBEDY János: Váty és várai, Három Fia Bt. 2008.

REISZIG Ede dr.: Somogy vármegye története,  in: Borovszky Samú:  Magyarország monográfiája – Somogy vármegye

SZALAY József – BARÓTI Lajos: A magyar nemzet története, Bp, Lampel R. kiadása.

TÍMÁR György: Királyi Sziget, Pécs, 1989. 

VARGA Szabolcs: A vár és a mezőváros története 1526 és 1566 között, in: Szigetvár története, Szigetvár 2006.

Jegyzetek:

1. KOVÁTS Valéria: Sziget várának kutatástörténetéhez, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1966) (Pécs, 1967)
2. GERE László: A szigetvári vár 2004. és 2006. évi ásatásának főbb eredményei, in: Műemlékvédelem 2007/ 1. 28-30.
3. BORSA Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban – Az Antimus család, elődei és rokonai, KOVÁTS V.
4. ISTVÁNFFY Miklós: Historia rebus Hungaricis – Magyarország története
5. KISS Gergely: Középkori századok, in: Szigetvár története, Szigetvár 2006.  
6. BORSA I., LEBEDY János: „Királyi Sziget”.
7. Szigetvári múzeum gyűjteményében
8. KISS G..
9. BORSA I.
10. LEBEDY J.: „Királyi Sziget” tanulmányban részletesebben kifejtve.
11. GYÖRFFY Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I., Akadémiai Kiadó, Bp. 1987., LEBEDY J.: Váty és várai
12. BORSA I., KISS G..
13. ÁRPÁD-KORI új okmánytár - Codex Diplomaticus Arpadianus continuatus
14. GYÖRFFY GY., REISZIG Ede dr.: Somogy vármegye története,  in: Borovszky Samú:  Magyarország monográfiája – Somogy vármegye
15.  BORSA I.
16. LEBEDY J.: Szent Lázár szigete
17. BORSA I., KOVÁTS V.
18. KÉZAI SIMON: Magyar krónika
19. SZALAY – BARÓTI: A magyar nemzet története
20. BUZÁS Gergely: Uralkodói paloták a középkorban 3. in: Várak, kastélyok, templomok, 2006 okt., II. évf., 5. szám. FELD István: 13. századi nemesi várak toronyépületei, Terei György szerk.: Castrum Bene Hírlevél 2000.)
21. TÍMÁR György: Királyi Sziget, Pécs, 1989. p.72.
22. ERDEI F., KOVÁTS V. helyszínrajza, TÍMÁR Gy.: Királyi Sziget, p.334.
23. LEBEDY J.: Szigetvár keresztény egyházi emlékei a közép- és újkorból – kézirat, 2013.       

Képek jegyzéke:

1. oldal: Ismeretlen német mester munkájának részlete Szigetvár váráról.

2. oldal: Lazarius –Tabula Hungariae részlete, középen „Zygeth”, a stilizált képen egy nagytorony látható.

4. oldal: Alma várbirtok – saját elképzelés szerint.

5. oldal: Kováts Valéria ásatási tervrajza alapján visszavetített rekonstrukciós elképzelésünk, továbbá térbeli rekonstrukciós kísérletünk.

6. oldal: Térképre szerkesztett okleveles határjárások- saját munka.