Szent Anna tiszteletének emlékei Szigetváron
1738-ban a Canonica Visitatio a kaizsai kapun kívül
található temetőben jegyez egy Szent Anna tiszteletére épült fakápolnát. (Gőzsy
Zoltán: Szigetvár a XVIII. században, 136-137.o.)
A turbéki templom két Dorfmeister István által festett
oltárképe közül az egyik Szent Annát ábrázolja. (Magyar Katolikus Lexikon)
A szigetvári országos vásárnapokat is többnyire a város
védőszentjeinek ünnep- illetve búcsúnapjához igazították, így a június 13-án
tartott országos vására volt a legjelentősebb a városnak, amelyet a ferencesek
itteni központjának Páduai Szent Antal tiszteletére igazították. E vásárjogok
közül a török idők után, I. Lipót 1700-ban még a Szent Pál (jan. 25) és a Szent
Mihály (szept. 29) napi vásárokat szentesítette. Ezekhez társult további három
országos vásárnap 1765-ben Mária Terézia kegyéből Szent György (ápr. 24),
Keresztelő Szent János (jún. 24) és Szent Anna (júl. 26.) napjain, továbbá a vasárnapi
hetivásár rendezési joga. (Gőzsy, 269.o.)
Középkori eredet lehetősége
Sziget mezővárosának hetipiaca a XV-XVI. században a szombati
napra esett. (Kiss Gerely: Középkori századok, Szigetvár monográfia, 42.o.)
1371-ben tűnik fel az oklevelekben Kedhel és Gonas birtokon
egy „40 éven belül épült fakápolna”, amely előtt az oklevél állítása szerint
azon a helyen – „semmiféle korábbi kápolna nem állt”.
1447-ben Anthimus János birtokainak felsorolásakor szintén
ott találjuk Gonáson a fakápolnát az oklevél birtokösszesítésében.
Ked(d)hel(y) vagy, ahogy a XIV. századi oklevelekben
hozzáteszik Vásárosfalu, nyílván hetivásáros helysége a környéknek.
Szent László király XI. századi adományozó levelében Medvész
határában Haltón a csütörtök napi vásár vámja is a pécsváradi apátságot illeti.
– Ennek a Haltó birtokon lévő vásárnak az emlékét a XVII. században
elnéptelenedő Csütörtökhely település őrizheti Becefa határában.
Tételezzük fel, hogy az Anjou-korban (véleményem szerint) királyi
területnek számító Keddhely-Gonáson 1335 után épült kápolna védőszentje Szent
Anna.
A magyar néphagyományban Szent Anna – a „Kedd asszonya”. A
középkori magyar keresztény hagyományok, mint Szűz Mária édesanyját tartják
számon. Kultusza a keresztes háborúk hatására a XIII-XIV. században terjedt el
Európában, mikor az ébredező reneszánsz szellemiség újrafogalmazott Istenképe
megalkotta a „szentatyafiság” eszméjét – írja Jankovics Marcell. (Jelkép-kalendárium
299-300.o.)
A nápolyi hadjáratokban résztvevő környékbeli királyi
katonaság (Beke és fiai), az Anjouk itáliai városokkal kialakult politikai-diplomáciai
kapcsolatai révén kapcsolatba kerültek az ébredező reneszánsz szellemiségével. Egyházi
és világi méltóságok zarándokoltak el Itália tudományokban termékeny földjére,
egyetemeire – és ez a kapcsolat termékenyebbnek bizonyult a kétes értékű katonai
akcióknál. 1367-ben Nagy Lajos pécsi egyetem alapítása ékes bizonysága a Magyar
Királyság kulturális törekvéseinek és műveltségének.
Szent Anna patrocíniuma ennek megfelelően népszerű volt a
középkorban és ilyen előzmények után a XVIII-XIX. sz.-ban is hazánkban.
Jelenleg is van kultuszhelye Győrben, Egerben, Székesfehérváron, Debrecenben,
Esztergomban, Makón és számos helyen még kisebbik és nagyobbik hazánkban.
Székesfehérvár egyetlen épen,
eredeti állapotban fennmaradt középkori épülete az 1470-es években épült Szent
Anna kápolna. A kápolna mellett áll
Ohmann Béla szobra, mely Kálmáncsehi Domonkost, Székesfehérvár reneszánsz kori
történetének legkiemelkedőbb alakját, híres humanistát, kiváló diplomata tudóst
ábrázolja. A szobor a Székesegyházra
tekint fel, melynek egykor őre volt, bal kezében a kápolna alapítólevelét
tartja, jobbja a kápolna modelljén nyugszik, lába fekvő oroszlánon áll. A
talapzaton püspöksüveges címerben oroszlán és hatágú csillag áll 1433-1503
évszámok között.
Kálmáncsehi Domonkos 1462-73
között a falakon kívüli Szent Miklós káptalan prépostja, majd 1474-1495 között
székesfehérvári prépost volt. Később nagyváradi, erdélyi püspök, majd kalocsai
érsek. Kitűnő diplomata hírében állott Mátyás, majd II. Ulászló külföldi
küldöttségeiben. Mátyás temetésekor ő mondta a gyászmisét. A ravatalra
helyezett címeres pajzsát jelenleg a Louvre őrzi. A székesegyházat a Szent Anna
kápolnával gazdagította, emléktáblával jelölte meg Szent Imre szülőházát. Címere által díszített
könyvgyűjteménye számos kéziratos egyházi és humanista kötetet tartalmazott.
(Székesfehérvár, Útikönyvek sorozat, Panoráma ) Nem tudjuk biztosan korábbi
időhöz kötni a székesfehérvári kultuszt, de nem kizárható annak XIV. századi
gyökere.
Antimus mester 1347-ben
birtokszerzési oklevélben a Szentkozmadamjáni (de Zenthcosmadamian) földrajzi
eredetű névalakot használja, mely néven a családtagok közül utoljára 1381-ben
szerepel. (Borsa Iván: 4p.)
Tehát az Antimus család
névhasználatában Nagy Lajos uralkodási ideje alatt (1342-82) találkozhatunk e
névvel, illetve 1383-tól jelenik meg a Szigeti (de Zygeth) névalak. Érdekes
továbbá az is, hogy a jelenleg Bükkösd határában álló Szentkozmadomján pusztán
nincs birtoklástörténeti adatunk a család történetében. Viszont a
székesfehérvári káptalan zselici két birtokközpontjából az egyik éppen
Szentkozmadomjánon volt. Így a királyi papság kapcsolata a szigeti nemességgel
(királyi vitézek, udvarnokok) egy újabb ponton is találkozik Szent Anna
kapcsán.
Lebedy János (utolsó módosítás: 2014. február 26.)
